2018. május 23., szerda

you've never heard of the Millenium Falcon?

whoa, and it really is possible to do the Kessel Run in less than 12 parsecs...

impressive.

most impressive.

2018. március 15., csütörtök

elsődleges/másodlagos

– I'd like to travel by... Várj, mi is a hajó?
– Ship.
– Jaj... Jaj. Egyáltalán nem gondoltam rá, hogy ez eredetileg hajót jelent.

2018. március 7., szerda

note to self

azért ezt az esküvőmeghívást egyszer írjam már meg valamilyen formában, mert igenis összejön az ilyen, ez már bizonyítva van^^

2018. február 12., hétfő

síelős hétvégés

véletlenszerű ötletként megszervezni egy síelést és bejelentkezni oktatásra, összevadászni a ruhákat, rájönni, hogy a síaláöltözet a világ legjobb téli viselete, indulás előtti éjjel kómába írni magam, aztán éjjel pakolni nagyon gyorsan, Veszprém felé autókázás, Weasley fiú a kölcsönzőben, gear up, az oktatót meg fel fogom ismerni a zöld szeméről, tanárcsoport, epic fun, fontos a pozitív visszajelzés az újonc oktatónak, mom-daughter day, egy szál suutban ülés a konyhaasztal körül, karamellás tea és kalács, senki nem bír felkelni reggel, másfél óra lie in Bastille-ra, kis reggeli lencseillesztési oktatás, parkolóbusz, "emlékszem rád tegnapról, kapsz kedvezményt", felvonóba be- és kiszállás tök lazán, kivéve a legutolsót, amikor megértettem, miért kell a kezdőknek sisak (belülről visszhangzó koppanás), hernyózó snowboardosok, esés-kelés csak párszor, anya elhagyott botja, én a sajátommal nem tudok mit kezdeni minek van egyáltalán, jaj de régen volt ilyen utoljára, hogy fejben össze tudtam rakni, mit csinálok, de a végtagjaim képtelenek lekövetni, óvatoskodás aztán leszáguldás a meredek végén, mert ha óvatoskodok, akkor tuti elütök valakit és felborulunk, "azt hittük, hatalmasat fogsz taknyolni" de persze nem, hah (Amsterdam bringás feeling: a túlzott óvatosság tuti balesetveszélyesebb, mint ha ésszerű határok között nekiereszted), mamavizit, seggreesős videó és az anyai büszkeség, Lieblingsmama választ zenét, fangirling time (ne mondj semmit, mindentől sírós röhögőgörcsöt kapok, és spoilermentesen kimagyarázni se bírom), ket (már stabilan retteg tőlem, nemértemmiért), táskatömés (egy db gyertya ott maradt, az nem fért be), bebuszozás Veszprémbe (still in love), szép új konyha, nanonapközi, effektívtelen ww-k, muffin és kókuszgolyó és megelőző jellegű atomreaktorrobbantás, nempingvin puma és kulcsszavak, motivációs melegszendvics, kiszenvedett december és január, buszra sprint, vonaton írás (füzetbe tollal 3 és fél oldal), egyedül a kocsiban, "ja, online jegy? nem tudok vele mit csinálni, de mindegy, rendben van" (love gysev), mom taxi és garázspakolás az éjszaka közepén (egy csont sem tört), továbbírás (eddigre 7 oldal), döglés, alvás, being content and happy and in love with mountains and so happy for fun people

2018. január 22., hétfő

This is a game, no wrongs, no right...

but it's awesome, főleg, amikor valahol az egy és negyedórás hatodik kör környékén kiszakad az emberből a könnyesre sírós, földön ülős, rekeszizomfájós röhögőgörcs. Meg amikor közben festenek neki motivációs várost, kedvenc-színű éggel. *-* Meg közben meg lehet pucolni legalább 8-9 almát, mert abból bőven van muníció. Meg lehet szövetségeket kötni, tanulván az előző alkalomból, pontosan tudva, hogy hátba leszel támadva, de addig azért jól jön a kölcsönös segítség. És lehet váratlan támogatást kapni a végén jófej játékostársaktól/ellenfelektől, amikor a szövetségessel tényleg egymásnak mentek a győzelemért. És lehet nyerni életed második játszmájában. *-* 

(Jó, persze, már múltkor is megmondtam, hogy Lannisterként könnyű. Bár azért annyira amúgy nem, de talán mégis jobban feküdt. Meg nem árt tanulni a hibáidból. Meg elkezdeni érteni a szabályokat, amik szerint játszol.)

Aztán székre állva, kollektíven fotózni a táblát, örülni, hogy beálltam a három sráccal játszani, betolni a maradék melegszenyákat, örülni a festőkör műveinek, és tolni még egy gyors emberiségmentést.

2018. január 16., kedd

only in this town

Szóval meggyőződésem, hogy sehol máshol nem merülne fel a "te min változtatnál a városodban?" kérdésre első és legfontosabb szempontként, hogy nem kéne új embereket beengedni a városba, ne költözhessen ide, aki nem itt született (esetleg aki legalább 10 éve itt él, az már talán maradhatna), de mindenki mást ebrudaljunk ki, lakjanak máshol. És erős a gyanúm, hogy máshol a szórakozóhelyek és szabadidős lehetőségek kapcsán se merülne fel legnagyobb problémaként, hogy miért nem csak helyiek mehetnek a kocsmákba.
És mindezt egyáltalán nem bármiféle nemzetközi meg politikai helyzetre reflektálva, ezt kifejezetten csak a helyiek és gyüttmentek* kapcsán.

*helyi szakkifejezés mindenkire, aki nem a városban született

2018. január 1., hétfő

2017

Tulajdonképpen nem érzek ilyenkor soha semmilyen változást, meg nem is hinnék az újévben, ha lehetne egyáltalán hinni benne, de azért most random összeszedtem egy listát arról, mik voltak a legjobb vagy legmaradandóbb emlékek ebben az évben, és meglepően sok minden összejött így hirtelen. Szóval feljegyzem őket ide, hogy meglegyenek legalább.

Idén először
  • voltam Angliában
  • (és utoljára) voltam Linkin Park koncerten 16 év várakozás után, és láttam-hallottam a fiúkat élőben a szülővárosomban
  • voltam premier előtti vetítésen moziban az egész családdal
  • voltam a Velencei-tónál
  • voltam Bastille koncerten
  • láttam a naplementét a Balaton déli partján
  • voltam egy nyár alatt 5 fesztiválon
  • korcsolyáztam nyáron tóparton
  • voltam könyvhéten
  • raboltam el a kedvenc írómat és szörpöztem vele
  • kaptam ajándék teát a Fertőn korizva
  • léptem (és pisiltem) az óceánba
  • sétáltam több kilométert az apályban
  • ittam rendőrkávét
  • ettem balatoni hekket
  • kaptam (félig) 8 éve várt shipet (csak félig bántam meg, de vissza lehet esetleg más kívánságra cserélni?)
  • játszottam Rettegés Arkhambant, Citadellát, Trónok Harca társast
  • fallabdáztam
  • utaztam egyedül bkv-n
  • vettem e-vonatjegyet
  • vettem autót
  • ettem sushit
  • jelent meg írásom nyomtatásban és dedikáltam
  • fizettem parkolási büntetést (és reklamáltam aztán sikeresen vissza)
  • tudtam meg, hogy nagynéni leszek
  • láttam egy filmet hetedszerre moziban
  • játszottam Beugrót és improvizáltam zavar nélkül oltári baromságokat
  • írtam valamirevaló terjedelemben angolul
  • futottam neki az InkTobernek
  • ültem nyakban koncerten
  • voltam évközi vidéki NaNo talikon
  • utaztam telekocsival
  • vezettem autóval fesztiválra
  • írtam crossovert
  • adtam ki tanúsítványt
  • értékeltem a brit akcentust
  • iratkoztam be felnőtt áron a könyvtárba
  • tanultam meg porg hangot kiadni

és idén újra
  • elkezdtem mászni
  • meg többé-kevésbé rendszeresen futni
  • kezdtem írni a revet (9 év után)
  • kezdtem SW Legends könyveket olvasni
  • kaptam bőgős ficet
  • kezdtem és vezettem rendszeresen naplót
  • csináltam még rengeteg más szuper dolgot
  • volt egy nagyon jó évem.

Köszönöm, danke, thank you, obrigada, arigato, dankje, tenem-ra.

2017. december 27., szerda

family gatherings

Best line a karácsonyi vacsoránál idén:
„... Mert lőttek ránk. Annyira jó volt!”

I just love my family.

2017. december 23., szombat

a pólófestés szabályai

Igazából nincs neki sok: ne rontsd el.
Például ne dobd rá a majdnem kész pólóra a festékbe mártott ecsetet.
Ha mégis megteszed, ne vágj eret, ez egy tökéletes alkalom a wookiee hang gyakorlására.
A végére már majdnem meglesz a helyes hang, az öt póló végére pedig párszaszóul is megtanulsz.
De azért a legpesszimistább időkeretednek is legalább a duplájával számolj. Kelleni fog.
Amikor a sokadik órában elkezd szétcsúszni a kép, pislogj párat, mielőtt folytatod. Nem árt látni is, amit festesz. Ha pedig egy szón belül a negyedik betűnél csúszik már megint el a kép, menj el aludni. Tök mindegy, hogy ma akartad befejezni. Lesz holnap is nap. Majd nem-alszol akkor.
Reggel pedig újult erővel tökéletesítsd a maradékot, és véletlenül se vasald bele a pólóba a random ecsetnyomot. Inkább reménykedj, hogy mosásnál csak az jön ki, semmi más.

Aztán menj fénykardot cukormázazni.

ők a végeredmények

az összes























ők meg a fénykardok (Limited Christmas Edition)

2017. december 21., csütörtök

instead of Christmas market

Today I killed a fairy. Drowned it in hot chocolate.

also
Our climbing club rocks.

and
Let's write a story about that guy who stole his own car every morning.

to conclude
Meeting fun people is great. :D

2017. december 1., péntek

Event finished #sok

Te jó ég, ez volt a hetedik nanóm. És a novemberiek közül a negyedik, amit meg is nyertem. Iskolába mentünk, én meg a nano, basszus.

Szóval számoljunk:
  • 52377 szó*
  • 328899 karakter (elméletileg még mindig szóközök nélkül)
  • 95 oldal
  • két idővonal
  • 3 nézőpont (+3 a fősztoriból kilógó életképekhez)
  • legmagasabb napi szószám: 4112
  • legalacsonyabb napi szószám: 110
  • átlagos napi szószám: 1745
  • ww-ben elért legmagasabb szószám: 564 szó/30 perc
  • legeredményesebb ww: 353 szó/15 perc
  • az 50000-es cél a 25. napon teljesítve

Meg minden egyéb tanulság, ami nem statisztika:
  • az első nanovelemet vettem elő újra 6 év után. A történet egyébként már 9 éves (tejóég).
  • a második idővonal az első előtt 9 évvel kezdődik
  • Timmy szerint "Majd 9 év után újra kellene írni rólad. Kelle írnod vagy ami a fejemben volt, az volt a barátaival, és 9 évvel idősebb magánál." (wtf)
  • a hónap nagy részében szenvedtem, mint ólálka a jégen
  • de voltak részek, amiket kifejezetten élveztem írni. Leginkább olyat, amit eddig még sosem próbáltam meg semmilyen formában. A teljesen új részek sokkal jobban mentek. Meg az utcai lövöldözés. Az otthonos.
  • az egészségnek nem tesz túl jót a NaNo, se az alvásnak, de már iszonyúan hiányozna, ha nem lenne
  • főleg, hogy nem csak a régiek, de az újoncok is milyen jó arcok (és még párom is lett)
  • és rögtön két novelbe is integrálódtam (az a halloweeni sasjelmez tojással a hóna alatt *.*)
  • még elsősegély szitukat is dobtak össze, amiket aztán No ügyesen megoldott (láttunk el haslövést meg még egy random tagot is, akit leszúrt egy unikornis)
  • meg a legmélyebb writer's blockban simán ott volt a fél banda, hogy kirugdaljon belőle (és rögtön a sorsládából is kihúzták nekem az egész sztori alaptémáját így kihívásként)
  • plusz ugye a motivációs részletek (különös tekintettek a trollokra és a győzelmi Reynisre na meg a Sólyom Ezres ócskafa seprűre)
  • meg az idióta kihívások (és ugyanarra a kihívásra megírni majdnem ugyanazt tök más történet tök más szereplőivel tök random)
  • meg hogy páros lábbal kirúgtam magam a komfortzónámból
  • és életem leghosszabb angol jeleneteit is megírtam (kettőt is), és angolul észrevehetően gyorsabban pörög a szószám, viszont a nanorobotok nem számolnak rá pluszt a gondolatjelek hiányában
  • meg a 10 ww egy nap, és előbb a komplett klónháborúk, aztán a CSU teljes terjeszkedő háborúja (és Reynis megindította a támadást a Föld ellen)
  • egy napig Aldur Inbiis bőrébe is bújtam
  • és háziasítottunk egy madzagot is (dorombolt)
  • meg volt, hogy bőgtünk kollektíven
  • meg szereztünk egy halom klubtagságot (#elütsőclub #ólálkaklub #breakfastclub #tanszék #HuNosereg ésatöbbi, teljes listák az author biókban, mert azok is lettek)
  • de még mindig iszonyúan hiányoznak a sárkányok és a mágiahasználók ("valaki gyulladjon már fel légyszíves"), úgyhogy azért az 50k után őket is írtam picit
És akkor most előveszem a hónap közben szorgalmasan gyűjtögetett #majddecemberben listát. Meg alszom. Meg TGIO is majd.

*a NaNo robotok szerint. A LibreOffice szerint 50603.

2017. november 26., vasárnap

csúcstámadás

Délután 47756 szóról indulva kb. este fél 9-re elértük a 48700-as utolsó tábort, ahonnan párban megindítottuk először a vonszoljuk magunkat az 50k felé projektet, majd további felvonásokban vonszolódtunk tovább és még mindig, amíg 21:31-kor 303 szóval a vége előtt el nem fogyott a jelenet. Jobb híján felkerült a rizs a tűzhelyre, majd a 4 napja félbehagyott másik jelenettel elindult a csúcstámadás, amivel 22:20-kor 326 szavas eredménnyel sikerült elérni az 50000-es csúcsot (és 23 szóval még túl is lépni). A rizs végül nem égett oda, és később a cukkini sem, pedig a jutalomfalat (a.k.a. a nyálon lőtt fiú balladája avagy a világ legbadassebb mellélövése) erősen veszélyeztette a hadtápot. A vacsora szerencsésen megmenekült, ahogy Dylan is, ugyanez viszont szegény fiatal K-2-es tisztről már nem mondható el. Kár érte. Talán ha Aldentől tanult volna érzelmi kontrollt. Akkor bukott volna az ellenállás.

2017. november 5., vasárnap

nem akarom elkiabálni

de kezdek öt év után visszatalálni Adam hangjához. És még az is lehet, hogy az eddigi 10.000 szónak csak a felét kell majd kikukázni és újraírni, nem is az egészet.
Azt mondjuk még ki kéne találni, hogy akkor a múltbeli idővonalat honnan veszem fel és mi lesz belőle fontos. Hátha megálmodom.

2017. november 2., csütörtök

inktober

Szóval az eredeti célom az volt, hogy 31 nap alatt legalább 15 tollrajz szülessen. Ha minden egyes elbaszott bakancs-próbálkozás számít, akkor ez meg is van.

Lett rajtuk kívül sárkánytacskó, ami minden egyes rajzzal egyre inkább levedlette, végül hivatalosan elhagyta tacskó voltát; sárkánykezek- és lábak (lábak és lábak igazából); 9 bakancsnak csúfolt izé, három csizmának címkézett valami (előbbiből kettő vállalható amúgy, utóbbiból kettő lábra is lett húzva); téliesített, egyenruhás kis herceg; Darth Vader (negatív színezést tollal soha többé); sínpár; utcakép (hogy fér el ennyi ablak egy utcában?), szabadkézi perspektíva; pisztoly (nem tudom, kié, de legalább tusfürdő nincs a pisztolytartóban).

Végül 11 nap rajzoltam. Azt hiszem, teljesen elégedett vagyok.

Talán még buksisimi is lesz ebben az életben.

2017. október 24., kedd

crossover again

Szóval Alden szerepelni fog a SW VIII-ban, amiről majdnem el fogok késni, és aminek nem lesz beúszó szövege (vagy ha lesz, azt tényleg le fogom késni), de azt azért tudni fogjuk előre, hogy a központi motívum a fájdalom lesz. Ennek megfelelően, ha valaki filmnézés közben piszkálni akar, annak el fogom törni az ujját. (Ha már a késés miatt nem sikerül a családom mellé ülnöm.) Aldent persze majd jól ki akarják nyírni, hogy lenyúlják Abelt, de hogy melyik oldal, az ebben a részben nem derül ki. Úgyhogy várjuk a folytatást.

Azért erről a filmről már most többször álmodtam, mint bármelyikről korábban. (És bár ez a verzió szimpatikusabb, mint az, amelyikben elbőgtem magam a szörnyű zenés betéteken, azért legyen most már december.)

Note to self: elalvás előtt nem írunk rohamokat. Vagy ha igen, számítunk a következményekre.