Mindig azt hittem, ilyen csak másokkal történhet, velem nem. Mert én mindig elérem a vonatot, mert ha megbeszélem anyával, hogy tízre kijön elém, akkor legfeljebb tíz perces késéssel beérek, meg különben is olyan szépen ki volt számolva minden, még egy 2,5 perces összepakolás is belefért, és a buszt is elértük.
Könyvbe illő volt, amikor két perccel előtte még azon nevettem, milyen hülyeség már, hogy rég robog el a vonat, mire a hangos felhívja a figyelmet, hogy azonnal indul. De hogy amikor a miénket bemondják, már fél perccel későn legyünk, az egyikünknek se fordult meg a fejében.
Másfél óra amúgy tökre nem olyan eseménytelen, mint gondoltam. Például befut egy harmadik csoporttárs, akivel majdnem elmegyünk, aztán kiderül, hogy mégsincs közvetlen kocsi Szombathelyre azon a vonaton, pedig az egerszegin majdnem mindig van. És nincs konnektor se a váróban, viszont nekem legalább fel volt töltve a telefonom. És vicces még indulás előtt felenni az egész vacsorádat (amit tízig számítottál ki, nem éjfélig). Meg az is, amikor rájöttök, hogy ha vissza is váltjátok a jegyet, ugyan el nem mentek a másnap reggeli közvetlen busszal, mert a 20%, amit lehúznak rólatok, épp hiányzik a buszjegyhez.
Egyébként szerintem olyasvalakivel, akit 5 hete ismertem és elég felszínesen, sose nevettem még bő öt órán át folyamatosan.
De azért ezentúl akkor is negyed órával hamarabb ott leszek és kiállok a peronra, ha hó esik és amúgy minden vonat 10-20-25 percet késik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése