the boy with no identity

Róla semmit nem tudunk azon kívül, hogy egy navrád, Nónak. :)

(Sajna csak telefonos képre futotta, nincs szkenner a közelben.^^)

wtf?!

nálunk a wc-papír is limitált kiadású...

bye-bye, Veszprém

Hazacuccoltam, most két hónapig itthon lakok. Hivatalosan. Többnyire.
Közben megtanultam, hogy még mindig jobban megy a játék, mint a pakolás (nem sikerült felnőni), és hintázni is ugyanúgy imádok, meg mezítlábazni, és most már senki nem szid meg, ha mezítláb átgázolok a patakon és csurom víz lesz a lábam. Meg azért se, ha túl közel megyek a szikla pereméhez. Sőt. Utánozhatatlan élmény lelépni a semmibe, tudva, hogy úgyse lesz semmi bajod, mégis ösztönös félelemmel. (És lefelé vezető erdei ösvényt matraccal megrakodva, telefon adta fénynél megkeresni éjfélkor is élmény. Talán a zebráknál balra kellett volna menni.)
Ha minden igaz, utcazenére még lejutok (legalábbis kéne), talán pár könyvért is befutok majd még, szóval még erre a két hónapra se végleges, de azért bye-bye, Veszprém, bye-bye, első MA félév.

féléves mérleg

–  14+3 hét

–  20 tárgy

–  37 kredit

–  4,86-os súlyozott átlag, 6,0-ás ösztöndíjátlag

–  20 beadandó

     –  77 oldal (fedőlapok nélkül)

     –  25059 szó

     –  164708 karakter (szóközökkel)

–  2 zh

–  7 kiselőadás és mikrotanítás

–  9 vizsga

     –  ebből 3 előrehozott

–  11 gyakorlati jegy

–  6 film órán (10 perces részenként megállítva, kérem, segítsenek nekem)

–  22 óra vezetés + 1 jogosítvány

–  nagyjából 250 Bleach rész

–  1 Trónok harca évad

–  2 villanynál alvás

–  A-épület és rekeszmászás

–  1 pogger

és számadatokkal visszaadhatatlan mennyiségű élmény és idiotizmus

(koliból kiköltözés még mindig hátra, de tekintsük lezártnak a félévet, végül is már csak a további közösségi agyeldobás van hátra)

újabb megszállottság

Az egész ott kezdődött, hogy miután megmentettük a sünt, leültünk olvasni, és a hétvége alatt befaltam három kötetnyi Brandon Sandersont. És azóta nem tudok kimászni a Ködszerzetből. (Többek között a szká forradalomban veszek részt éjszakánként. Még csak nem is az emerasiban.) A folytatást meg nem bírtam kivárni, úgyhogy tegnap bevonultunk N-nel könyvesboltba olvasni (közben pedig elvesztettem egy fogadást, úgyhogy most lógok fél oldal alakulmánnyal is, amit esetleg meg kéne írnom ma, ha már tegnap határidőre elmaradt). Ma viszont arra volt jó a tipródás és hogy* semmi más történet nem enged most éppen be, hogy végre kivágtam 3 doboz régi holmit a szobámból, és most már van annyi szabad hely a könyvespolcomon is, hogy csak egy polcnyi könyv nem fog elférni sehol, ha hazaköltözök.
És közben megkaparintottam a zsákmányt is, úgyhogy legyűröm a félelmemet és elhiszem, hogy tátongó űrrel is lehet a második rész olyan jó, mint az első volt. De előbb főzök teát, mert a torkom és légcsövem és istentudja micsodám még épp annyira halott, hogy lassan már a szájon át légzés se működik.

* Itt a hogy elé kéne vessző, ugye? (Jaj, de ronda lenne úgy. (A hóhér önmagát akasztja.))