konnotatív

Amikor az apukám közli, hogy "Régen ez nem volt téma. Akkor nem voltak idegenek a városban." Én meg azonnal és végleg elveszítem a fonalat.

maybe if I fall asleep...

Mivel arról a teljes sötétben (az óra világítós gombja eltört pár hete) is meg voltam (és még mindig meg vagyok) győződve, hogy háromkor még ébren voltam, hatalmas megkönnyebbülés volt a hívás, hogy a reggeli tanítványom mégse tud órára jönni. (Azonnal fel is véstem a szürkeállományba, hogy azért ha felébredek, meg kell néznem a híváslistámat, mert mi van, ha esetleg mégse lesz ott a bejövők között és esetleg mégiscsak lesz óra.) Aztán persze kiderült, hogy azért mondta le, mert ő már tudta, hogy még ma délelőtt elvisznek katonai kiképzésre (nem, nem akartam menni), ahol nemcsak ő volt ott, de az általános iskolás legjobb fiú barátom is (akivel amúgy évek óta nem találkoztam, nem volt a legszebb elválás). Ő meg a többi srác már jó régen odakerült, nyilván nem voltak teljesen profik, de a mi újonc szemünkkel eléggé annak tűntek, amikor kiképzés címen mindkét kézben fegyverrel nekünk jöttek. Az nem tiszta, kitől szereztem meg a kolis recés konyhakést (erős a gyanúm, hogy egy másik újonctól vettem el, nem akarom tudni, mi lett vele utána), de az igen, hogy akármennyire is nem akartam ott lenni, egyetlen pillanatra sem fordult meg a fejemben, hogy feladjam, hátha akkor rájönnek, hogy nem vagyok idevaló és elengednek. Pedig utólag – miután a volt legjobb barátot a nyakának szegezett késsel lebeszéltem a támadásról (és szereztem tőle egy pár fakardot a konyhakés és egy kenőkés mellé) és a társaim közül egyetlenként megálltam a sok vadállat előtt, ami már az összes üldözősnél rosszabb volt, és végre felébredtem – utólag olyan egyértelmű volt, hogy az lett volna a legjobb megoldás. Mert a többieket tényleg kiszórták a szemétre, én viszont kellettem nekik, úgyhogy megtartottak. És kicsit frusztráló, hogy ott és akkor egy pillanatra sem fordult meg a fejemben, hogy nem megyek keresztül mindenkin, akin csak tudok, és esetleg nem vágok bele egy kést a volt legjobb barátom nyakába csak azért, mert valaki pont ezt várja tőlem.

#A (lehet választani, melyik)

azért ezt megjegyzem magamnak, úgyse fogok többet ilyet látni ebben a hónapban

November again

Nem mintha esélyes lenne, de már egy napot teljesítve többet írtam, mintha nem állok neki. :)