galamb kresz

Ez a nap már tényleg csak attól a két galambtól lehetett szürreálisabb, akik ebédre menet a körforgalomnál átsétáltak előttem a zebrán.

0:15

Amikor 0:15-kor megszólal a random lejátszási listában ez.

(Egyébként pedig egész délután ez járt a fejemben, miután nyár óta először órát tanítottam megint.)

first time szitizens avagy először a Szigeten

hajfonás, benézett menetrend, lekésett vonat, kocsi után sprint, hogy lehet hogy valakinek a 21. században nincs mobilja amikor pont marhán fontos lenne, pótpótjegy (az eleve nonszensz jegymizéria tetejébe), fagyi és Linkin Park szék, közszolgálati vécészellőztetés, hajfonás a vonaton is, pótpótjeggyel nincs szükség hajakra, tarkókra és katonaseggekre hogy egy fülkében kapjunk helyet, de legalább van annyi jegyünk hogy kártyázhatnánk is vele (már megint), bkv mizéria is (hol a piros metró és miért nem ott, ahol nekünk épp kéne), survival mode a héven (ha már sikerült felpasszírozódni rá), szappanbuborékok és egymásba kapaszkodás, hibakód de miért csak nekünk, welcome drink (és tényleg az), a lakás külön élményfaktor (vajon melyik szobából lép elő egy telepi forradalmár) és végtelen ihletforrás (forradalmár nincs, de használt bögre az pl. van a szekrényben), last minute becsúszás a Szigetre, írek és pofoncsillámozott emberek, az ott a nagyszínpad segge (de tényleg, egyébként miért áll háttal a színpad az egész fesztiválnak, tök indokolatlan, csak pont elférni nem lehet), nagy levegő és bele a tömegbe, aztán potyázás a még merészebb úttörők után (every stumble and each misfire), szauna és hajgumi trade, meggyilkolt póló (a mosás azért elég jól helyrehozta), ugorjatok, The Currents szövegváltozat (főszövegi változtatás whatever), this is your racing heart Hugival és ücsörgős-hanyatterülős Two Evils, meg kicheatelt Rhythm guggolás csak egy teljesen tiszta view-ért, koala és lets's fucking sing together a boldogan pattogó lufisfiúval, és bocsánat, hogy szar a magyarom, meg persze I was leeeft, és szeretés (nagyon), aztán tájékozódás és tequila (még a VOLTnál is drágább ez a hely, pedig citrom és só helyett csak lime van), aztán Hiperkarma (adjatok helyet, én táncolni jöttem ide), és VOLT mászás meg hinták és én is koala, ez a fesztivál rendezetlenebb és szürreálisabb mint gondoltam, de éjfél körül kb. meghal az élet, bevásárlókocsik mindenütt a hazaúton, instant tésztakáosz, de visszafele mindenki elérte a vonatot (még a potyázó galambok is), a shipjei még mindig mindenkinek furák, és vannak napikérdések is (objektív good looks and all), aztán még esti Arkham (Hugit otthagytuk hat szörny prédájára) és fesztiválmásnapos ködsárkány

és élmény és barátok és zene és szeretés és megint feltöltődtem jó időre előre, és ilyet még sokat

and thank you guys for being jumping smilies and making awesome music and giving back my faith in the continued existence of awesome concerts <3

egy éve...

note to self

azért ezt az esküvőmeghívást egyszer írjam már meg valamilyen formában, mert igenis összejön az ilyen, ez már bizonyítva van^^

family gatherings

Best line a karácsonyi vacsoránál idén:

„... Mert lőttek ránk. Annyira jó volt!”

I just love my family.

instead of Christmas market

Today I killed a fairy. Drowned it in hot chocolate.

also
Our climbing club rocks.

and
Let's write a story about that guy who stole his own car every morning.

to conclude
Meeting fun people is great. :D

Event finished #sok

Te jó ég, ez volt a hetedik nanóm. És a novemberiek közül a negyedik, amit meg is nyertem. Iskolába mentünk, én meg a nano, basszus.

Szóval számoljunk:

• 52377 szó*
• 328899 karakter (elméletileg még mindig szóközök nélkül)
• 95 oldal
• két idővonal
• 3 nézőpont (+3 a fősztoriból kilógó életképekhez)
• legmagasabb napi szószám: 4112
• legalacsonyabb napi szószám: 110
• átlagos napi szószám: 1745
• ww-ben elért legmagasabb szószám: 564 szó/30 perc
• legeredményesebb ww: 353 szó/15 perc
• az 50000-es cél a 25. napon teljesítve

Meg minden egyéb tanulság, ami nem statisztika:

• az első nanovelemet vettem elő újra 6 év után. A történet egyébként már 9 éves (tejóég).
• a második idővonal az első előtt 9 évvel kezdődik
• Timmy szerint "Majd 9 év után újra kellene írni rólad. Kelle írnod vagy ami a fejemben volt, az volt a barátaival, és 9 évvel idősebb magánál." (wtf)
• a hónap nagy részében szenvedtem, mint ólálka a jégen
• de voltak részek, amiket kifejezetten élveztem írni. Leginkább olyat, amit eddig még sosem próbáltam meg semmilyen formában. A teljesen új részek sokkal jobban mentek. Meg az utcai lövöldözés. Az otthonos.
• az egészségnek nem tesz túl jót a NaNo, se az alvásnak, de már iszonyúan hiányozna, ha nem lenne
• főleg, hogy nem csak a régiek, de az újoncok is milyen jó arcok (és még párom is lett)
• és rögtön két novelbe is integrálódtam (az a halloweeni sasjelmez tojással a hóna alatt *.*)
• még elsősegély szitukat is dobtak össze, amiket aztán No ügyesen megoldott (láttunk el haslövést meg még egy random tagot is, akit leszúrt egy unikornis)
• meg a legmélyebb writer's blockban simán ott volt a fél banda, hogy kirugdaljon belőle (és rögtön a sorsládából is kihúzták nekem az egész sztori alaptémáját így kihívásként)
• plusz ugye a motivációs részletek (különös tekintettek a trollokra és a győzelmi Reynisre na meg a Sólyom Ezres ócskafa seprűre)
• meg az idióta kihívások (és ugyanarra a kihívásra megírni majdnem ugyanazt tök más történet tök más szereplőivel tök random)
• meg hogy páros lábbal kirúgtam magam a komfortzónámból
• és életem leghosszabb angol jeleneteit is megírtam (kettőt is), és angolul észrevehetően gyorsabban pörög a szószám, viszont a nanorobotok nem számolnak rá pluszt a gondolatjelek hiányában
• meg a 10 ww egy nap, és előbb a komplett klónháborúk, aztán a CSU teljes terjeszkedő háborúja (és Reynis megindította a támadást a Föld ellen)
• egy napig Aldur Inbiis bőrébe is bújtam
• és háziasítottunk egy madzagot is (dorombolt)
• meg volt, hogy bőgtünk kollektíven
• meg szereztünk egy halom klubtagságot (#elütsőclub #ólálkaklub #breakfastclub #tanszék #HuNosereg ésatöbbi, teljes listák az author biókban, mert azok is lettek)
• de még mindig iszonyúan hiányoznak a sárkányok és a mágiahasználók ("valaki gyulladjon már fel légyszíves"), úgyhogy azért az 50k után őket is írtam picit

És akkor most előveszem a hónap közben szorgalmasan gyűjtögetett #majddecemberben listát. Meg alszom. Meg TGIO is majd.

*a NaNo robotok szerint. A LibreOffice szerint 50603.

nemcsak álmomból felkeltve

Álmomban németül beszélgettem a fiatal Gellert Grindelwalddal. A mamámék régi utcájában, egy esküvő kellős közepén. Merthogy a menyasszony volt amúgy az utolsó Ereklye. Ja, az én anyanyelvem meg angol volt.

komment nélkül

Chapter I in which we are introduced to Lord Vader and some Rebels, and the stories begin

"Good morning, Director Krennic," he said.

"Good morning, Lord Vader," said you.

"I wonder if you've got such a thing as a balloon about you?"

"A balloon?"

"Yes, I just said to myself coming along: 'I wonder if Director Krennic has such a thing as a balloon about him?' I just said it to myself, thinking of balloons, and wondering."

"What do you want a balloon for?" you said.

Vader looked round to see that nobody was listening, put his mechanical hand to his mouth, and said in a deep whisper: "Rebel base!"

"But you don't get the rebel base with balloons!"

"I do," said Vader.

Well, it just happened that you had been to a party the day before at the house of your friend Erso, and you had balloons at the party. You had had a big green balloon; and one of Tarkin's relations had had a big blue one, and had left it behind, being really too young to go to a party at all; and so you had brought the green one and the blue one home with you.

"Which one would you like?" you asked Vader. He put his head between his mechanical hands and thought very carefully.

"It's like this," he said. "When you go after the rebel base with a balloon, the great thing is not to let the rebels know you're coming. Now, if you have a green balloon, they might think you were only part of the tree, and not notice you, and if you have a blue balloon, they might think you were only part of the sky, and not notice you, and the question is: Which is most likely?"

"Wouldn't they notice you underneath the balloon?" you asked.

"They might or they might not," said Vader. "You never can tell with rebels." He thought for a moment and said: "I shall try to jump out of hyperspace. That will deceive them."

painted by No. thanks *.*

Micimackó fázik (avagy ilyenkor medvének lenni volna jó)

de legalább hazaértünk egészben a nyári gumikon...

repülni az űrben, hazaérni estére

Éljenek az űrnavrádok. Meg a beépülő ügynökök. Meg a szimpatikus fiatalemberek és fiatal földlakólányok. Meg a nem emberi reakciók az emberi gyógyszerekre. Meg a mentális kontroll az űrnavrád vezetők részéről. Meg a káosz az agyamban.

what the hell is the Sandman doing again?

PTSD-s karival tölteni az éjszakát nem menő. Egyikünk se nagyon piheni ki magát reggelre, viszont legalább mire felébredek, átveszem a pánikreakciókat.

(Disclaimer: egész bizonyosan nem Jacen Solo ment az agyamra. Az alany magától is képes megfelelően roncs lenni.)

((Notice however: a SW VIII. részén a harmadik zenés betétnél csalódottságomban elbőgni magam sem volt királyabb, bár ébredve legalább valamelyest jobban szórakoztam.))

ha valamit kiadsz a kezedből...

Esküszöm, sosem gondoltam volna, hogy Hael heteroságáról folyó kis esti érvelés tanúja leszek.

megszoksz vagy megszöksz

Miután aludtam rá csodás három órát, a nap szavai továbbra is: valami és irracionális. De sebaj, igazából előbb-utóbb megszokom, hogyan kell fiktív személyek lelki holtpontjával együttélni.
Muszáj továbbá dokumentálnom a következőt: "most már én küldelek el a fuckba, Alden, de komolyan" by N.
Igaz, ezután felmerült az is, milyen az, amikor egy Braultnak lelkifurdalása van.

Csak mert így könnyebb lesz visszakeresni, ha egyszer rám tör.

someone to count on

Egyik kedvenc őrült munkatárs nemrégiben megnyugtatott: ha jön a hatóság, majd egy másik tanárra mondja, hogy ő vagyok én.

(Nem, fogalma sincs a sztoris háttérről. Csak úgy.)

maybe if I fall asleep...

Mivel arról a teljes sötétben (az óra világítós gombja eltört pár hete) is meg voltam (és még mindig meg vagyok) győződve, hogy háromkor még ébren voltam, hatalmas megkönnyebbülés volt a hívás, hogy a reggeli tanítványom mégse tud órára jönni. (Azonnal fel is véstem a szürkeállományba, hogy azért ha felébredek, meg kell néznem a híváslistámat, mert mi van, ha esetleg mégse lesz ott a bejövők között és esetleg mégiscsak lesz óra.) Aztán persze kiderült, hogy azért mondta le, mert ő már tudta, hogy még ma délelőtt elvisznek katonai kiképzésre (nem, nem akartam menni), ahol nemcsak ő volt ott, de az általános iskolás legjobb fiú barátom is (akivel amúgy évek óta nem találkoztam, nem volt a legszebb elválás). Ő meg a többi srác már jó régen odakerült, nyilván nem voltak teljesen profik, de a mi újonc szemünkkel eléggé annak tűntek, amikor kiképzés címen mindkét kézben fegyverrel nekünk jöttek. Az nem tiszta, kitől szereztem meg a kolis recés konyhakést (erős a gyanúm, hogy egy másik újonctól vettem el, nem akarom tudni, mi lett vele utána), de az igen, hogy akármennyire is nem akartam ott lenni, egyetlen pillanatra sem fordult meg a fejemben, hogy feladjam, hátha akkor rájönnek, hogy nem vagyok idevaló és elengednek. Pedig utólag – miután a volt legjobb barátot a nyakának szegezett késsel lebeszéltem a támadásról (és szereztem tőle egy pár fakardot a konyhakés és egy kenőkés mellé) és a társaim közül egyetlenként megálltam a sok vadállat előtt, ami már az összes üldözősnél rosszabb volt, és végre felébredtem – utólag olyan egyértelmű volt, hogy az lett volna a legjobb megoldás. Mert a többieket tényleg kiszórták a szemétre, én viszont kellettem nekik, úgyhogy megtartottak. És kicsit frusztráló, hogy ott és akkor egy pillanatra sem fordult meg a fejemben, hogy nem megyek keresztül mindenkin, akin csak tudok, és esetleg nem vágok bele egy kést a volt legjobb barátom nyakába csak azért, mert valaki pont ezt várja tőlem.

#A (lehet választani, melyik)

September syndrome

Ettől a tanévtől új osztályba kerültünk, egészen pontosan a régi alsós termünkbe az alsós tanítónénimhez. Rögtön fel is pakoltam Nót, hogy akkor már ismerjék meg egymást, aztán megpróbáltam elmagyarázni a tanítónéninek, hogy ugyan elsőre talán kicsit félelmetesnek néz ki a csapat, főleg így, hogy Nó és Adam egy osztályba került, de azért ne aggódjon, mert nagyon okos és intelligens diákokat kapott igazából. És hát izé, az alulmotiváltság nem őmiatta van, egyszerűen mindenki utálja, hogy ide kell járnia, és egyébként pedig igazán ne vegye a szívére, ha balhék lesznek majd az osztályban – mert az egyértelmű, hogy lesznek, ez sajnos elkerülhetetlen, ha ők ketten egy helyen vannak.

Aztán azért mégis elmentünk már az első tanítási nap helyett lógni egyet egy marhanagy csúszdaparkba (arra már nem emlékszem, kik voltak a többiek hármunkon kívül), ahol elhagytam azt a fekete tollamat, amivel navrádokat kell írni, de azért csapat-összekovácsolásnak nem is volt olyan rossz program.

crossover a negyediken

Bébi Kenpachit járni tanítani nagyon nem volt egyszerű, mert ahányszor rájött, hogy tud egyedül állni, rögtön el is esett. (Egyébként szőke is volt, és a legkevésbé sem animált, de ez akkor ott nem zavart.) Úgyhogy egy idő után inkább odébbálltam megnézni Zukóék végső harcát a soproni József Attilán a garázsoknál, de rossz garázshoz mentem, ahol még csak a történet eleje zajlott, pedig én a végére lettem volna kíváncsi. Végigjártam majdnem az egész utcát hosszában (egészen a Jánostelepig kiért, hosszú séta volt), de végül mégsem értem oda a végére, viszont megtudtam közben, hogy Xeth Saralával lett eljegyezve. 

Ahogy a zukós harc végét, azt sem tudtam meg, Adam mit szólt ahhoz, hogy egy navrád lenyúlta Saralát.