fuinisshu

Valamivel több mint egy év után befejeztem. (Jó, néhány filler kimaradt, de akkor is.)
És mostakarom tovább.
Egyébként meg baaaaka, as always.^^

P.S.: Urahara face álé^^

nem csak veszteni, nyerni is tudni kell...

Némi édesszáraz meg két mickóci pióca után még melegszendvicsért is el tudtunk menni, és még csak nem is eszméltem hirtelen arra, hogy az utca közepén ülök. Pedig már akkor totál valószerűtlen volt a világ, amikor megjelent G, aki egészen biztosan nem jelenhetett meg, mert éppen Németországban volt és van és egyébként is miafene, pont úgy, mintha egy párhuzamos univerzumból vágták volna be a kocsma hátterére. Hazafelé kölcsönpulcsit is kaptam, és azt is megbámultuk, ahogy világosodik a reggeli ég (többszöri rácsodálkozás).

Aztán reggel bementünk vizsgázni, némileg el is késtünk (felkelni, blááááh), felszavaltam 2 mondatot a tételből és próbáltam megfelelni a világ leglehetetlenebb kérdéseire. Kijöttünk fejenként két ötössel.

Ja, és tegnap a félév legabszurdabb telefonhívása is befutott.

Badass. Akkor is.

furmányos pitypangmagonc

St: küldtünk neked pitypangejtőernyőket (...)
bár jó hosszú az út
G: hát igen

még autóval is

de lehet okosan beszállingózik egy német kamion ablakán

és mikor itt kiszáll a sofőr

az ajtó szele kiviszi őt is

magándivat

Ajándék apropóján végre leültem megrajzolni a pólókat, amiket már rég akartam. Mese is van hozzájuk: a fás a lithanus banda egyenpólója, már ha az ilyet lehet egyennek nevezni. Mindenki magának rajzolja és írja saját pólóra (vagy egymásnak, ha olyan kedvük van és van kivel cserélni), szóval mindenkién másmilyen a fa meg az elrendezés, és van, akié sokkal szebb, mint ez, meg van bénább is persze.

A sárkányosról meg annyit, hogy ha megéri a szülinapját, Adam ilyet rajzolt volna Nairának. Nagyjából a kivitelezés is hasonló lehetett volna.^^

sárkányszülinap

Hirtelen felindulásból, miért ne alapon nekiálltam egy túrótortának, hogy legyen sütim a koliban meg anyáéknak is otthon hét elején meg különben is. Betoltam a sütőbe, és akkor jöttem rá, hogy Nahu és a ködsárkány amúgy pont ma egy éves.

városmosoly

Amikor a buszmegállóban random elkap a bácsi, és spontán helytörténeti kiselőadást vág le, majd elmondja, hogy mennyire jó, hogy mindig vannak olyan fiatalok, akiknek sokat jelent a város és nem akarnak elmenni innen.
Én meg nem bírom letörölni a vigyort a fejemről, mert hát erről szól ez az egész.

Az iskolám meg random beszólt a főszereplőmnek amúgy.
És kerestünk olyan helyet, ahol még egyikünk se járt. Meg olyat is, amit egyszer megmászunk, ha nagyok leszünk.

elit kommandó

Reggeli torna helyett buszra loholás, frankón időben odaérés, némi értetlenkedés a sofőrrel, hogy Almádi, de melyik megálló? Leszállás, bácsi után futás a kihalt utcán, pániktelefon, hogy innen hová is kell akkor most menni. (Never trust google.) Induljatok el vissza, nagyon rossz helyen vagytok. Balatonparti könnyű séta vágta addigra már esőben, segélytelefon #2, ti ott vagytok? Hát mi nem, de majd igyekszünk, nincs valaki véletlenül kocsival? Telefon #3, ott vagyunk, ahol mondtad, innen most akkor merre? No, ne arra, azt mondta, erre kell... Telefon #4, mondjátok meg a tanárnőnek, hogy nem érünk oda... Kb. két percen belül tanárnő, G-vel az anyósülésen fékez az út mellett, csuromvizesen bemászik hátra a trió, köszönjük, de tényleg. Aztán ugrás ki és futás, már becsöngettek, különítmény becsurog a terembe, szép lassan kienged, önösszeszed.

Akciófilmet fogunk amúgy forgatni a mentési akcióból, annak lesz Elit kommadó a címe.

Amúgy meg szereztünk visszafelé is fuvart, a kocsi előállt. Yokatta.

És mikor hazaértünk, tele is ettem magam. Dugig.

Jó, na, néha még a világ királyainak is meg kell menteni a seggét.

idei locsolóvers

1. verzió:
Köbgyökök közt jártam
sinus függvényt láttam
ki akart vonódni
szabad-e locsolni?

2. verzió megszállottabbaknak: 
Függvények közt jártam
cosinust is láttam
el akarták transzformálni
szabad-e most deriválni?


Ha már így felmerült, az enyéim milyen verssel locsolnának. (És igen, a házisárkányos is tetszés szerint elsüthető.)

a kép innen.

napikereszténység

Ha éjszaka nem hagynak aludni, mert a folyosón rikoltozik az összes és az egész épületszárnyat az ő zenéjük veri fel, és ha a negyedik ember vagy, aki rájuk szól, akkor se hagyják abba, akkor kora reggel minimum Linkin Park jár. Full hangerőn meg minden. Minimum.

Mert ha megdobnak szar zenével éjjel, dobj vissza jó zenével reggel.

Amúgy pedig csak az örök érvényű könyörgés jut most eszembe: Uram, adj türelmet a hülyékhez, mert ha erőt adsz, megölöm őket!

árnyalatnyi

A főgonosz származásának rövid felvázolása után:
E: Akkor lesarkítva ő olyan, mint Kili és Fili.
N: Azt leszámítva, hogy egy fasz, és vele nem dugnék.

fitt és üde

Tanulás közben bealudtam az asztalra borulva, egész pontosan másfél méterre az ágytól. Aztán ébredés után nagyjából 10 perccel ugyanarra a könyvre ráaludtam az ágyon is.

csoportos (!) i. gy.

„stupidity in such proximity is determinal to my health”

(Jamie Winchester: Nuffayou)

ködbeteg

Miután megtaláltam a bérletem, kiszámoltam, hogy nem kapok visszajárót és rájöttem, hogy este hatkor már nem érem el sehogy a délutáni buszt, megpróbáltam anyát meggyőzni, hogy vigyen már haza; közben pedig megfogalmazódott a fejemben a gondolat, hogy Hathsin Túlélője nem örülne neki, ha felvenném a valóságban csörgő telefont.

(Egyébként neki volt igaza, fölöslegesen keltem fel, téves volt.)

spanyolviasz

St:  ja, és rájöttem, h megint át kell szerveznem az egész idővonalat és egy teljes évvel meghúzni a sztorit^^
H:  de erre már rájöttél néhányszor^^
St:  de most megint :D
H:  olyan vagy mint B. matekon, háromszor is képes először rájönni valamire^^

özöntea

Két perccel indulás előtt szétborítani a teát az asztalon több okból se móka: annyi volt az össz reggelim, sikerült telibe kapni az előkészített könyvtári könyvet, amit épp el akartam pakolni (hogy csak a legfontosabbat említsem, de csúnyán elárasztotta a különböző fajtájú és célú papírfecniket is, amik itt hemzsegtek), és miután hazaértem, vettem észre, hogy a laptop alatt is áll a tócsa, bekebelezve ráadásnak az új idővonalat, amit nem egészen két napja raktam össze. Azóta hálálkodok, hogy a gép szemrebbenés nélkül megúszta (azok a pármilis talpacskák aranyat érnek), és a tegnapi sokórás szenvedéssel megszült rajzvázlatot is kerek fél centivel elkerülte az özön.

Always look on the bright side of life...