2012. augusztus 30., csütörtök

visszaeső

hosszabb véleményt sikerült megint írnom egy novelláról, mint amennyi összesen a napi szószámom eddig

2012. augusztus 27., hétfő

amikor a fagyi

egy svédcsavarral visszanyal, és megálmodom, hogy Alden (akit egyébként akarata ellenére átrángattak egy párhuzamos világba, ott is az övének megfelelő városba) kizuhan valahonnan és gerincet tör.
Akkor St. keres egy helyet, ahová beáshatja magát.

Egyébként meg tudom, hogy minden baromság ellenére hiányozni fognak már öt nap múlva ilyenkor is.

vízicickány avagy Wasserratte


Ellenben heti tapasztalat, hogy a Balaton futóversenyre alkalmasabb terep, mint úszóra. Sőt, az még edzésnek se utolsó. És vissza akarok még menni. És fogok is. Idén. Mert megint rájöttem, hogy szerelmes vagyok a Balatonba.

2012. augusztus 16., csütörtök

NaNovel alter ÉK

zagyva félálomban azt láttam, ahogy Alden bemasírozik a templomba S-ékkel és elkapja Alexet, h itt vagyok, te fasz
by No

megint megérte felkelni

Tulajdonképpen legalább háromszorosan.

Először is rábeszéltem a könyvtáros nénit, hogy tényleg olvassa el a könyvet, amit visszavittem, merthogy gondolkodott már rajta, és engem kérdezett, tényleg jó-e (igen, tényleg jó),

másodszor megkaptam a nap kérdését, amikor anya hazajött és benézett a hűtőbe: „Te megittál egy sört?!”

harmadszor pedig megdicsérte a Linkin számot, amit hallgattam – „Ez jó, ez Linkin Park? Hallottam múltkor a rádióban, tök jó volt! Ez egy szép szám.”

(A Ködszerzetben itt kezdenék gyanakodni, hogy kandra van a dologban, ez a kettő így túl gyanús egyszerre. Bár, mint tudjuk, „a magamfajta kandrák nagyon ügyesek”, szóval inkább boldogan fogadom el, hogy kivételesen nem zaj, amit hallgatok.)

2012. augusztus 11., szombat

2012. augusztus 9., csütörtök

alternatív

azon gondolkodott, hogy mi lett volna belőle
ha nem hátra indul el hanem előre
és hogyha számolni visszafele kezd el
nem hárommal végez, hanem az eggyel
az eggyel

2012. augusztus 6., hétfő

2012. augusztus 3., péntek

sétáló serpák

Még nem is reggeliztem, de már sétáltam serpa kutyával és a serpa sétáltatójával (mert a serpaság pórázon terjed), ettem serpatápot és kerülgettem gép- és reciprokserpákat.
Félálomban voltam még, mikor elindultunk, ez hozzá tartozik a történethez, és most sem érzem még teljesen ébren magam.

(És az új kedvenc összetett szavam a kutyaszarszedőzacsitartó-szütyő. Jó, igazából nyilván szét is lehetne szedni. De így hivatalos.)

2012. augusztus 2., csütörtök

day #1

Tulajdonképpen sikerült úgy elkezdenem, hogy nem csúsztam limit alá az első napon. Azért örülök, hiába sokkal könnyebb kunszt, mint suli mellett novemberben.