2012. március 29., csütörtök

forgalmi

A parkolásnál csak a Jóisten mentett meg. A vizsgabiztos mondta. Nem mondtam neki, hogy tudom.

2012. március 26., hétfő

napifagyi

Idei első utcán sétálós fagyizás A-val (igazából L, sőt, nem is, hanem V) és No-val, mely során kiderült, hogy az, hogy valaki merész dolgokat vállal be, nem egyenlő azzal, hogy felelőtlen, valamint nem mindenki számító, aki annak tűnik, van, aki csak tudja, mit akar. A különbség Adamnyi.
Örülök, hogy jöttél, A. :)

És egy kép (adames, mi más), a napi séta egyik szerzeménye. (Üveg mögött, ez bezavar, bocsi.)

Byakkun's epic face

Övön aluli, amikor kimész micro teachinget előadni, és a gépről, amin listeninget akarsz lejátszani, ez a kép néz vissza. ^^ Thanks a lot, Zsé. XD

2012. március 22., csütörtök

közműv

Egyetemi szabadságharcos totón könyvutalványt nyerni menő. :)

2012. március 21., szerda

(utolért)

Kuchiki Byakuya
The only guy to be able to make pink look badass.

2012. március 20., kedd

tavasz

Ír népzenére radiátor tetején pogózni izgalmas ötlet, én kifejezetten kíváncsi lettem volna a kivitelezésre. Amúgy a radiátor hangszernek is jó, csakúgy, mint a lambéria.

És ma végre rámtört a tavasz; gyorsan utána is néztem, hogy idén tényleg ma volt a napéjegyenlőség. Meg elméletileg legközelebb a jövő században lesz újra március 21-én vagy mi.

És ha minden igaz, hétéves korom előttről is vannak színekről emlékeim, amit simán előhoz, ha sok év után meghallom ugyanazt a zenét, amit régen anya szokott hallgatni – ha a színnel jövő képek helyesek, akkor még a legelső lakásunkban.

limerick #2

Joelt bemutatni kinek kell?
Tudjuk, hogy szörnyen énekel
És nem ül soha buszra
Sem pedig vonatra
Inkább utazik liftekkel

2012. március 19., hétfő

hidegzuhany

Még néhány ilyen, és
a) megutálom a kolit, amit egyébként egészen szeretek (bár az előző 3 évben jobban szerettem)
b) ismételten felrúgok mindennemű kronológiát (vöhöhö) és egy egész fejezetnyi Nuada-hisztit alakulok arról, hogy mi a francért vernek minket még azzal is, hogy meleg víz sincsen.
Jó a rosszban: azért a zuhany alatti kétségbeesett végső megoldások remek ötletek a tál vízben cicamosdás közben is működnek.

2012. március 16., péntek

forradalmas hangulatban

véletlenül lett kicsi életkép

2012. március 12., hétfő

szplín és empátia

megközelítőleg:

E: Ez egyre szarabb. Ettől meg fogok pusztulni holnapra.
N: A térded?
E: Aha.
N: Akkor holnap időben el kell indulnunk órára.

2012. március 11., vasárnap

limerickek

Régebbiek, iszonyat unalmas sulinap termékei. Non-fiction és fanfiction is van köztük, ja, meg saját sztoris is. (Garvan Noja karija, az utolsó meg a Csodaidőkhöz született.)


Rég nem voltam már ilyen fáradt
Délelőtt ásítottam párat
Aztán elaludtam
S miközben szuszogtam
Kreáltam álmokból egy várat


Volt egy fiú, Keith volt a neve
A feje matekkal volt tele
Nagy ritkán bepiált
Akkor is derivált
Rövid úton megőrült bele


Szigorú emberke volt Garvan
Azt hitték, a fejével baj van
Hős akart ő lenni
Háborúba menni
És feldobta talpát a harcban


Haragudott apjára Paul Yaan
Kiszakadt a születésnapján
Brendonhoz költözött
Külsősnek öltözött
És akkor mindez még csak hagyján...

Háromszögmese

Ha lenne olyan jelenet, amiben Keith esti mesét mond a gyerekeinek, tutira ezt mesélné.

2012. március 9., péntek

narratológia

X-A + YB → (XA)optY → Ya → XA *
Keith-en kívül egyetlen embert sem tudok elképzelni, aki így reagálhat az irodalomra.

*Todorov strukturalista modellje a Decameron első napjának kilencedik novellájához.

csapatépítés

Mindig azt hittem, ilyen csak másokkal történhet, velem nem. Mert én mindig elérem a vonatot, mert ha megbeszélem anyával, hogy tízre kijön elém, akkor legfeljebb tíz perces késéssel beérek, meg különben is olyan szépen ki volt számolva minden, még egy 2,5 perces összepakolás is belefért, és a buszt is elértük.
Könyvbe illő volt, amikor két perccel előtte még azon nevettem, milyen hülyeség már, hogy rég robog el a vonat, mire a hangos felhívja a figyelmet, hogy azonnal indul. De hogy amikor a miénket bemondják, már fél perccel későn legyünk, az egyikünknek se fordult meg a fejében.
Másfél óra amúgy tökre nem olyan eseménytelen, mint gondoltam. Például befut egy harmadik csoporttárs, akivel majdnem elmegyünk, aztán kiderül, hogy mégsincs közvetlen kocsi Szombathelyre azon a vonaton, pedig az egerszegin majdnem mindig van. És nincs konnektor se a váróban, viszont nekem legalább fel volt töltve a telefonom. És vicces még indulás előtt felenni az egész vacsorádat (amit tízig számítottál ki, nem éjfélig). Meg az is, amikor rájöttök, hogy ha vissza is váltjátok a jegyet, ugyan el nem mentek a másnap reggeli közvetlen busszal, mert a 20%, amit lehúznak rólatok, épp hiányzik a buszjegyhez.
Egyébként szerintem olyasvalakivel, akit 5 hete ismertem és elég felszínesen, sose nevettem még bő öt órán át folyamatosan.
De azért ezentúl akkor is negyed órával hamarabb ott leszek és kiállok a peronra, ha hó esik és amúgy minden vonat 10-20-25 percet késik.

2012. március 6., kedd

feedback

„Tényleg ne menj tanárnak. Szörnyű, amit előadsz.”

agyra ment rajongás

Nagyon akartam már olvasni a következő kötetnyi ICS-t, de enyhénszólva is fura volt, amikor Leon Foortannak akarata ellenére kellett betérnie a Kavenbe, és ha Mohamed nem megy a hegyhez David Freymen nem költözött az Alfára, hát Judy ment egyetemre a Muratára. Közben Yaan technikai zsenije volt egy bolygónak, aminek az ébredéssel elfelejtettem a nevét (de tudom, hogy a csillagtérképen valahol baloldalt van a helye), és amúgy Itachi volt a bátyja, és mellesleg – No, ezt még valahogy visszafizetem – Byakuya randalírozott körülöttük.

Azért az jó lenne, ha ez novemberig nem tűnne el végleg a süllyesztőben, mert az egyik NaNós ötlethez még akár hasznosítani is lehetne egy mozzanatát.

2012. március 3., szombat

lovely

N: de menő, megkéselt? :D
St: igazából nem lehetett elmenni melletted, mert nálad is kés volt :P
N: jellemző, h nem azt álmodtad meg, h Adam szépen megkér, h fogjam be a szám, és engedjem, hadd menjen
nem, mellettem csak úgy lehetett elmenni, hogy belém vágja a kést :D
luvli XD

2012. március 2., péntek

fertőző

Amikor már nem csak Zsé, de No is olyasmiről beszél, amit csak részleteiben értek, és Byakuya-képeket kezd küldözgetni. A megszállottság pillanatnyi fertőzési útvonala: Fru, Zsé, No. (Oltás nincs, várom a végzetem, mikor ér utol.)
És ha már megszállottság: saját szabad akaratomból hallgatok már álló nap Kings of Leont.

kispróza

Nem tehet róla a tanárnő, a csoporttársak előadása volt halálunalmas, de ha No nem találja ki, hogy játsszunk, egész biztos elalszok az első sorban megint.
A játék meglehetősen egyszerű: adtunk egymásnak egy első és egy utolsó szót, közéjük kellett írni valamit, 100-200 szóban. (Felrúgtam így is 77 szóval.)
 Bármeddig...
...mennek.

2012. március 1., csütörtök

Átokföldje

Summer surprised us, coming over the Starnbergersee
With a shower of rain; we stopped in the colonnade,
And went on in sunlight, into the Hofgarten,
And drank coffee, and talked for an hour.
Bin gar keine Russin, stamm' aus Litauen, echt deutsch.


Mondjuk szerintem rohadtul nem frankó azzal szívatni minket, hogy angol (tizensokoldalas) versben német sorokkal szúrják ki a szemünket, mert (hiába csak önmagam ismétlése) három nyelven (nem nyelvet) tanulni még akkor is belekeveredős sokszor, ha koncentrálhatsz egyszerre csak az egyikre. Legalább negyvenöt percig. Vagy csak a magyar mellé kell egy idegent beemelned az agyadba. De ha egy magyaros-németes nap után nekiállsz angolra olvasni, könyörgöm, ne németül szövegeljen az a nyamvadt költő, még akkor se, ha ő T. S. Eliot, és neki szabad. (Esetleg tényleg bele lehetne keverni a portugált csúcsdísznek, vagy megfűszerezni mondjuk franciával, végül is értek abból is egynéhány szót.)
Most akkor megyek és keresek magyar fordítást, hogy legalább első körben felfogjam, miről van szó. (Szerk: megvan.) (Cheatig allez, utána összepakolok és a holnapi márcsakegyduplaszövegnyelvészet után zakatolok haza.) \^o^/
(Szerk. #2: van benne francia.)

alienofóbia


És megtaláltam Veszprémben az első 30Y közlekedési táblát. És ma épp szabálytalanul került ki egy másik rendőrkocsi. Meg egy néni is megint meg akart halni, ráadásul nem is zebrán. De legalább vannak rendes emberkék is, akik előzékenyek a T-s kocsival. Őket szeretem.

zenészek, ide hozzám


Most épp nem Noah zenélt álmomban, hanem Adam Foortan gitározott egy együttesben, őket néztem dvd-n. A tok amúgy adamszínű volt, azért volt könnyű kiszúrni a boltban a könyvek között. (Igen, gitárral is van olyan ari, mint egyenruhában. :P)