jó veled, mikor csúszik az idő

A Csend alatt menekülni egy gyanúsan F-ére hasonlító bicajon Kiannal a kolis biztonsági őr elől, aki csak azért nem lát, amikor otthagyott cipőt csórsz egy üres lakásból, mert más idősíkon mozogtok, és ő a múltból nem látja, hogy az ő jövőjében te is ott jársz, csak te láthatod őt, és parázhatsz, hogy mi lesz, ha mégis észrevesz. De legalább álmomban tudtam futni és tekerni.

kényszerű helyzetkihasználás

és most, hogy úgyse tudok semmi mást csinálni, nekiülök, hogy ledolgozzam 3 nap alatt a maradék 10k-t.

viszont legalább a garázs rendben van.

papírhajó a végtelenbe

Amikor rád szakad, hogy próbálkozhatsz te akárhogy, kiszállhat a szereplő alig a rajt után és végigcipelhetik az egészet teljesen mások, egészen máshogy a hátukon, és ki is hozhatnak belőle egy csomó más dolgot, mert más körülmények között, más háttérrel és más személyigéssel építkeznek. És a végén mégis előkerül ugyanaz, ha másoknál és máshogyan is, de ott van és nem tudsz vele mit kezdeni. Mert akárhány történettel játszol, valamiért az összesben ott van. Olyankor néha tényleg annyit lenne kedvem sírni, hogy világgá úsztathassak rajta egy papírhajót, hátha van valaki valahol, akihez ha odaér, egy icipicikét jobb lesz neki is és nekem is.

hazajutási praktikák

– ne próbálj VOLT alatt busszal közlekedni, főleg ne olyannal, ami néhány kilométeres körzetben megközelíti a kempinget
– ha mégis, viseld el, hogy rászámolhatsz laza húsz percet a menetidőre (és még örülj)
– de jobban teszed, ha mégis inkább gyalogolsz, mert csatlakozás úgysincs
– mindenekelőtt pedig vigyél magaddal kulcsot

Amúgy a VOLT harmadik napján megérkezett az eső. Bár eddig csak mutatóba pár csepp, de akkor is.