Amikor a buszmegállóban random elkap a bácsi, és spontán helytörténeti kiselőadást vág le, majd elmondja, hogy mennyire jó, hogy mindig vannak olyan fiatalok, akiknek sokat jelent a város és nem akarnak elmenni innen.
Én meg nem bírom letörölni a vigyort a fejemről, mert hát erről szól ez az egész.
Az iskolám meg random beszólt a főszereplőmnek amúgy.
És kerestünk olyan helyet, ahol még egyikünk se járt. Meg olyat is, amit egyszer megmászunk, ha nagyok leszünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése